Az alsó hátfájás okai

A derékfájásra a lumbalgia orvosi kifejezés utal. Ez a szindróma szubakut vagy krónikus lefolyású lehet, időszakonként exacerbációként jelentkezik, ami megzavarja a beteg szokásos életmódját, ellehetetleníti munkáját és mindennapi tevékenységét.

Ugyanakkor a fájdalom intenzitása eltérő lehet, a stressz mértékétől, életmódtól függően változhat. A derékfájás kulcsa az izomfeszülés, amely védekező válasz. A vizsgálat során az orvos az izmok helyi megvastagodását észleli, amelynek nyomása fokozott fájdalmat okoz.

A deréktáji fájdalom felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt előfordulhat, azonban megfigyelték, hogy a kockázati csoport a fokozott fizikai aktivitással rendelkezők, vagy akiknek a munkája, életmódja kényszer testhelyzettel jár. Ezért a fizikai megerőltetés sztereotípiájának, intenzitásának változása nagy jelentőséggel bír a terápia hatása szempontjából.

A fő okok

A derékfájásnak többféle oka lehet, de a leggyakoribb a gerincoszlopot alkotó szövetek degenerációja és disztrófiás elváltozásai. Ez osteochondrosisban és spondyloarthrosisban figyelhető meg.

Az osteochondrosisban az intervertebralis lemezek porcszövete degenerálódik, és a szomszédos csigolyák teste is reaktív változásokon megy keresztül. Az ismétlődő sérülések (hosszan tartó statikus vagy dinamikus terhelés, nehéz tárgyak emelése, esés stb.) a csigolyaközi lemezek patológiájához vezetnek, idővel az életkorral összefüggő degeneratív változások következnek be.

A porckorong gerincoszlop párnázását biztosító komponensei (nucleus accumbens, a porckorong közepe) fokozatosan elveszítik élettani tulajdonságaikat, kiszáradnak.

A csigolyaközi porckorongot körülvevő rostos szövet gyűrűje is megváltozik: megreped, elvékonyodik és fokozatosan a perifériára kerül.kocsonyás massza, prolapsus lép fel, vagy a porckorong szerkezetének kitüremkedése vagy a rostos tok repedése csigolyaközi sérv kialakulásával.

A csigolya érintett szegmense instabilitását okozza, a csigolyák testén osteophyták képződnek, azaz spondylosis képződik. A kóros folyamat nem kerüli meg a szalagokat és az intervertebralis ízületeket (spondyloarthrosis).

A deréktáj időszakos fájdalmának egyéb okai a gerincoszlop különböző deformációi, amelyek veleszületettek vagy szerzettek lehetnek. Például kyphosis, scoliticus görbület, spondylolisthesis vagy a csigolyatestek egymáshoz viszonyított elmozdulása, csontritkulás, nőknél gyakoribb a menopauza idején, gerinc instabilitása, kompressziós gerinctörés.

A gerincoszlop összenyomódásából adódó lumbágó okai között megkülönböztethető még az áttétek általi kompresszió, a spinális epidurális tályog, valamint a spontán gerinchematóma.

A metasztázisok általi összenyomódást a rákos sejtek hematogén terjedésével figyelik meg a csigolyatestek szöveteiben, nevezetesen a csontvelőben. A daganatsejtekből epidurális daganat kezd kinőni, amely összenyomja magát a gerincvelőt és az azt tápláló ereket. A felsorolt ​​tényezők ödéma kialakulásához vezetnek az agyszövet későbbi infarktusával.

Leggyakrabban a következő daganatok adnak áttétet a gerincvelőben: tüdőrák, hörgők, prosztatarák, veseszövetrák, limfogranulomatózis, mielóma betegség. Ugyanakkor a fájdalom szindrómának nincsenek specifikus tünetei, körülbelül 2 hónappal a metasztázis után alakul ki.

A deréktáji fájdalom egyéb okai az epidurálisan elhelyezkedő gerinctályog. Bizonyos tényezők hatására alakul ki: kábítószerek intravénás bejuttatása, sérülés után, cukorbetegségben, AIDS-betegeknél, akik a betegségek sebészeti kezelését követőengerincvelő

Ugyanakkor az alsó hátfájást láz, gyengeség, paresztézia és izomgyengeség kíséri.

A gerincfájdalom másik ritka oka az epidurális gerinchematóma. A fejlődés kockázati csoportjába tartoznak a koagulopátiában szenvedők, sérülések és sebészeti beavatkozások után, valamint érrendszeri rendellenességek.

A hematómát a vér felhalmozódása jellemzi a gerincvelő zárt csatornájában, ami a kompressziós lézió tipikus klinikáját okozza.

Néha a fájdalom lokalizálása segíthet a diagnózis felállításában. Tehát a jobb oldali fájdalom gyakran a belső nemi szervek (jobb petefészek) betegségeire, a jobb oldali kismedencei peritoneum gyulladására, valamint a vakbélgyulladásra, a jobb oldali húgycső vagy vese gyulladására, a jobb oldali rész betegségeire utal. belek, sérvek.

A jobb oldalon lokalizált alsó hátfájás gyakori okai az osteochondrosis, a spondyloarthrosis, a szakralizáció és a lubalizáció.

A szerzett betegségek közül a leggyakoribbak:

• Gerinc sérülések;
• Gyulladásos folyamat (sacroiliitis, spondylitis, osteomyelitis);
• Degenerációs folyamatok (a gerinc megvastagodott sárga szalagjai, spondylosis, arthrosis);
• Volumetrikus neoplazmák.

Ezenkívül a jobb oldali derékfájást myositis is okozhatja, amely az alsó hátizmok sérülése.

A jobb oldali fájdalom szindrómával jellemezhető súlyos betegségek::

• Az idegrendszer fejlődési rendellenességei, gyulladásos elváltozások (jobboldali ideggyulladás, radiculitis, plexitis, neuromyalgia);
• Az anyagcsere-rendellenességekhez kapcsolódó szisztémás betegségek (köszvény, cukorbetegség);
• Az ideggyökerek összenyomása;
• A funkcionális szféra betegségei (hisztéria, neuraszténia).

A belső szervek patológiái között, fájdalom kíséri a hát alsó részéna jobb oldalon a vesék és a belek, a kismedencei szervek (hashártya, hólyag, parametriális szövet, méh és függelékei) betegségeit kell megjegyezni.

A bal hát alsó részén lokalizálódó fájdalom okai hasonlóak, vagyis magukban foglalják a gerinc veleszületett rendellenességeit, sérüléseit, degeneratív betegségek kialakulását, a bal oldalon elhelyezkedő belső szervek patológiáját, a kismedencei szerveket stb. .

A nőknél a menstruáció előtt fellépő, a hát alsó részén lokalizált fájdalom okait azonosítják.

Általában a dysmenorrhoea vagy a fájdalmas időszakok bármilyen patológia jele.

a menstruációs fájdalmak leggyakoribb típusa az elsődleges dysmenorrhoea, amely a legtöbb lányt a menstruáció kezdete után 1-2 évvel zavarja. Általában a hát alsó vagy az alsó hasában jelentkező fájdalom, amely a menstruáció alatt vagy előtt kezdődik. Idővel kevésbé intenzívek, és szülés után teljesen eltűnhetnek.

A másodlagos dysmenorrhoea veszélyesebbnek tekinthető, ha a fájdalom szindróma a női nemi szervek patológiájának jele. Ugyanakkor a fájdalom a menstruáció előtt kezdődhet, és a szokásosnál hosszabb ideig tarthat.

Miért jelentkeznek menstruációs fájdalmak?

A fő ok a méh, egy izmos szerv összehúzódása. Ha az izomrostok összehúzódása elég intenzív, a méh táplálásáért felelős erek összeszorulnak. Az oxigénhiány fájdalom-szindróma kialakulásához vezet.

A belső nemi szervek patológiája esetén a nőknél másodlagos dysmenorrhoea fordul elő, amely számos betegségre jellemző:

• Endometriózis. Jellemzője a méh belső rétegének - az endometrium - patológiás lokalizációja, amikor sejtjei a méh üregen kívül találhatók;
• A gyulladásos jellegű kismedencei szervek patológiája. Legyen bakteriálisa méh gyulladása, amely a szomszédos szervekbe költözik;
• A méh, nyakának cicatriciális elváltozásai;
• Daganatok, például mióma vagy a méh belső falának egyéb képződményei.

A derékfájásban szenvedő betegeknek mindenekelőtt vertebrológushoz, nőknél nőgyógyászhoz, férfiaknál urológushoz kell fordulniuk. Lehetséges, hogy neurológus, onkológus vagy nefrológus látogatására lesz szükség.

A gerinc és a belső szervek helyes és időben történő diagnosztizálása lehetővé teszi a veszélyes betegségek korai stádiumban történő felismerését (daganatok, gerincvelői szövetek szélütése, csigolyaközi sérvek stb.).