Hogyan lehet fejleszteni a logikus gondolkodást egy gyermekben
Az általános iskolás gyerekek tananyaga jelentősen eltér attól, amit és hogyan tanulnak az óvodában. Az iskolai tanulás új lépést jelent az óvodások gondolkodásának fejlesztésében - átmenetet a vizuális cselekvésről és a figuratívról, majd valamivel később, a középiskolában az absztrakt-logikus gondolkodásmódra.
Éppen ezért az általános iskolai nevelés szakaszában az egyik legfontosabb feladat a fiatalabb iskolások logikus gondolkodásának fejlesztése. A gyermek fejlett absztrakt-logikai gondolkodása tovább járul majd iskolai sikeréhez olyan tudományágakban, mint az algebra, geometria, fizika, kémia.
A logika fejlődésének fő szakaszai óvodáskorban
1. lépés Megtanuljuk a „fogalmak” kategóriáit. Szükséges, hogy a gyermek képes legyen egy tárgy vagy jelenség funkcionálisan lényeges jellemzőit kiemelni, azokat a jellemzőket, amelyek közvetlenül a tárgy céljához kapcsolódnak. Például "tejtehén". Vagyis a tehén tejet ad - ez egy jel, és megkülönbözteti számos más állattól.
2. lépés. Megtanítjuk az óvodás gyermeket, hogy meghatározza egy tárgy már ismert tulajdonságait, miközben nem emeli ki a többé-kevésbé jelentős tulajdonságokat. Vagyis a gyermeknek be kell számolnia a leírt tárgy legérthetőbb jeleiről és azokról a jeleiről, amelyekre emlékszik. Például: "a kutya olyan állat, amely az udvaron lévő fülkében él". Így az elemzési képesség edzett, fejleszti a figyelmet és a megfigyelést.3. lépés: Az utolsó szakasz – fejlesztjük a gyerekek általánosítási és osztályozási képességét, hogy azonosítsák a tárgyak vagy fogalmak egy osztályára vonatkozó közös lényeges jellemzőket.
Például: macska, kutya, egér - állatok. Ezután a lakóhely szerint osztályozzuk - háziállatok (a házban élnek).
Vargánya, vargánya, vargánya gomba - gomba. A gomba és a kocagomba ehető, a légyölő galóca nem (ittaz ehető - ehetetlen elvén alapuló osztályozást alkalmazzuk).
A gyerekek logikus gondolkodásának képessége nem veleszületett, ez a gondolkodásmód minden másnál jobban igényel speciális órákat és képzést.
A logikus gondolkodás képzésének módszerei
- Figyelmet és megfigyelést edzünk. Végül is ezek a készségek lehetővé teszik az óvodás számára, hogy sikeresen elemezze és osztályozza a tárgyak tulajdonságait és jellemzőit. 3-4 éves kortól kezdve nyugodtan felajánlhatja a gyermeknek, hogy elemezze ezt vagy azt a tárgyat különféle jellemzői: forma, szín, íz, illat szempontjából.
- Logikai feladatokat, gyakorlatokat oldunk meg. A közönséges mérőpálcák jó segítségek lesznek itt. Tanítsd meg a gyereket, hogy készítsen belőlük különböző geometriai formákat, például két öt számlálóbotból álló háromszöget, vagy ajánlj neki gyakorlatokat az általad készített minta elemeinek folytatásához.
- Ellentéteket játszunk (antonimákat). Megtanítjuk a gyermeket az ellentétes fogalmak megtalálására: nappal - éjszaka, meleg - hideg, édes - keserű stb.
A gyermekek absztrakt és logikus gondolkodásának aktív fejlődésének jelei
- A gyermek a lényegi belső tulajdonságok elemzésével von le következtetéseket, nem pedig a tárgy külső jellemzőit.
- Könnyen elsajátítja a problémamegoldás műveletét az „elmében”, amikor a feladat vizuális része vagy egyáltalán hiányzik, vagy kissé kifejeződik.
- Gondolkodik, elemez, miközben érvelése kezd logikailag helyes szerkezetet nyerni. Vagyis a gyermek elkezdi sikeresen használni az olyan mentális műveleteket, mint az elemzés, szintézis, általánosítás, elosztás.
A sebesség magában foglalja azt a képességet, hogy rövid időre megtaláljuk a megfelelő megoldástidőtartam A rugalmasság az a képesség, hogy egy problémára (feladatra) különböző megoldásokat találjunk, ha a kezdeti feltételek megváltoztak. A gondolkodás mélysége jellemzi azt a képességet, hogy behatoljunk a feladat lényegébe, és felfedezzük az összes része közötti kapcsolatot.
Ez a három tulajdonság ritkán egyformán fejlett. Ezek operálásával azonban a szülők képesek lesznek megalapozni a gyermekben a logikus gondolkodás jelenlétét és fejlettségi szintjét.
Mi akadályozza meg a logikus gondolkodás sikeres fejlődését a gyermekben
Az utóbbi időben a tanárok és oktatók egyre gyakrabban észlelték a gyerekek problémáit a logikus érvelés felépítésével, a tantárgyak és helyzetek elemzésének nehézségeit. A gyerekek gondolkodása sokszor kaotikus, nehezen tudnak egy dologra koncentrálni, egyszerre több témáról is képesek beszélni, ugyanakkor nem tudnak elmélyülni a vita témájában. Leggyakrabban csak megismételni tudják a hallottakat, de nem tudják elemezni.
Az úgynevezett „klip” gondolkodásról beszélünk – a gyerekek információtechnológiai termékekkel és televízióval való túlterheltsége következtében. Sok időt tölt a számítógép monitora vagy a TV képernyője előtt, ahol néhány történet egy perc alatt felcserélődik másokra, az információk kaotikusan és felületesen jelennek meg, a gyermek elveszti a logikus elemzés és koncentráció képességét, ami természetesen a az intelligencia fejlettségi szintjének általános csökkenése.
A logikai képességek időben történő fejlesztése az óvodáskorban nemcsak a továbbtanuláshoz, hanem a mindennapi élethez is rendkívül hasznos lesz, és a jövőben is segít dönteni az iskola elvégzése után a szakmaválasztásban.