Nyaki diszplázia
Ma sok nőnél diagnosztizálnak egy ilyen patológiát, mint a nyaki diszplázia. Ez a fogalom a méhnyak hüvelyi területének felszínén elhelyezkedő hám atipikus elváltozásainak jelenlétét jelenti.
Függetlenül attól, hogy egy ilyen állapot rákmegelőzőnek tekinthető, a fejlődés korai szakaszában visszafordítható. Diszplázia esetén a szövetek sejtszerkezetei közvetlenül ki vannak téve a kóros elváltozásoknak.
A méhnyak diszplázia és típusai
Ahhoz, hogy megértsük, mi a diszplázia, tudnia kell, hogyan van elrendezve a méhnyak. Ez a szerv a méh alsó része, és részben a hasüregben és a hüvelyben található. Vagyis a méhnyaknak van egy hüvelyi és supravaginális része.
A méhnyakon belül található a nyaki csatorna, melynek belső nyílása a méhüregbe, a külső nyílása pedig a hüvelybe nyílik. A nyaki csatorna belső felületét speciális hengeres hámsejtek bélelik, amelyek speciális mirigyeket tartalmaznak, amelyek nyálkát termelnek.
A nyálka fő feladata, hogy megvédje a méhet a hüvelyflóra behatolásától.A nyaki csatorna külső nyílása körül az egyrétegű hengerhám többrétegűvé változik. A lapos többrétegű hámszövetnek nincs mirigye, és lefedi a méhnyak és a hüvely külső régióját. Az ilyen típusú hám rózsaszín árnyalatú, és a következőkből áll:
- az alsóbb fekvésű izmokkal, erekkel és egyéb szövetekkel határos bazális-parabazális réteg;
- középső köztes réteg;
- felület (funkcionális réteg).
A bazális réteg egészséges sejtjeit lekerekített forma és nagy, lekerekített mag jellemzi. Fokozatosan ezek a sejtek sűrűbbé válnak, és a hám közbenső és felső rétegébe mozognak. Ugyanakkor a sejtmag kisebb lesz. Azoka felső réteget elérő sejtek teljesen lapossá válnak, sejtmagjuk nagyon kicsi.
Ha a többrétegű hám rétegeinek és sejtjeinek szerkezete megzavarodik, akkor nyaki diszpláziáról beszélünk. A kóros elváltozások következtében a sejtek atipikussá válnak - nem tiszta formájúak, több magjuk van, a hám már nem oszlik rétegekre. A nyaki diszplázia a laphám bármely rétegét érintheti.
Az orvostudományban a diszplázia következő fokozatait különböztetik meg:
- 1. enyhe fokozat;
- 2. közepes fokozat;
- 3. súlyos fokozat (nem invazív rák).
Az 1. fokú méhnyak diszpláziáját az jellemzi, hogy a sejtekben gyenge változások következnek be. Ebben az esetben a patológia leggyakrabban a lapos hám alsó harmadát érinti. A betegség enyhe formája reverzibilis, és az esetek 80%-ában hajlamos önregresszióra.
Egy későbbi szakaszban az atipikus sejtek már a lapos hámszövet kétharmadát elfoglalják. Ugyanakkor a hám elhelyezkedésében is zavarok vannak. A 2. fokú nyaki diszplázia az esetek mintegy felében magától elmúlik. Azonban minden ötödik betegnél a patológia a következő szakaszba lép. Néha ez a patológia onkológiai betegséggé válik.
A legsúlyosabb stádiumban az elváltozás teljesen lefedi az egész lapos többrétegű hámot. Ennek ellenére a betegség kezelhető, és az esetek körülbelül felében visszafejlődik. A többi betegnél a 3. fokozatú cervicalis dysplasia rákos daganattá alakul.
A diszplázia okai
Leggyakrabban a diszplázia kialakulását onkogén humán papillomavírusok provokálják. A többrétegű hám sejtjeiben hosszú ideig tartózkodva ez a vírustípus a sejtszerkezetben változásokat okoz. A depresszió is hozzájárulhat ehhez a folyamathozaz immunrendszer munkája, rossz szokások, a női urogenitális rendszer krónikus gyulladásos betegségei, hormonális kudarcok, a méhnyak mechanikai sérülései.
A diszplázia tünetei
Nehéz beszélni a diszplázia tüneteiről, mivel ennek a betegségnek szinte nincs önálló klinikai képe. A betegség gyakran olyan mikrobiális fertőzések hátterében fordul elő, amelyek colpitis és cervicitis tüneteit okozzák:
- égés és viszketés a perineumban;
- patológiás jellegű váladék a hüvelyből (szokatlan színe, szaga és állaga van);
- bizonyos mennyiségű vér megjelenése a hüvelyből szexuális érintkezés után.
Gyakran a meglévő gyulladásos folyamatok teljes megszüntetése után a nyaki diszpláziák maguktól visszafejlődnek. Nagyon gyakran ez a betegség más betegségek hátterében fordul elő: gonorrhoea, chlamydia, condylomák stb.
A nyaki diszplázia diagnózisa
Kifejezett klinikai tünetek hiányában a diagnózishoz műszeres és laboratóriumi vizsgálatokat alkalmaznak, beleértve:
- a méhnyak tükörvizsgálata a patológiás területek azonosítása érdekében;
- kolposzkópia - a méhnyak vizsgálata nagyító eszközzel, amely lehetővé teszi a károsodás jellegének meghatározását és a szükséges vizsgálatok egyidejű elvégzését;
- citológiai elemzés (Pap kenet) az atipikus sejtek kimutatására;
- biopszia és a biopszia citológiai elemzése;
- PCR elemzés a humán papilloma vírus és más fertőzések kimutatására.
A nyaki diszplázia kezelése
A nőgyógyász választja ki a leghatékonyabb kezelési taktikát, a betegség stádiuma, valamint a páciens fizikai adatai alapján. Ma ennek a betegségnek a kezelési módszerei között a vezető pozíciót a következők foglalják el:
- immunstimuláló terápia- immunmodulátorok, interferon induktorok alkalmazása, valamint nagy dysplasia esetén, amely hajlamos a visszaesésre;
- sebészeti kezelés– a diszpláziás zóna eltávolítása (kriodestrukcióval, elektrokoagulációval, rádióhullám- vagy lézerterápiával) vagy a teljes méhnyak amputációja.
A betegség enyhe vagy közepes lefolyása esetén, amely fiatal nőknél fordult elő, leggyakrabban a kivárás taktikáját választják. Ebben az esetben nagy a valószínűsége az öngyógyításnak.
A méhnyak diszplázia műtéti eltávolítását a 3 havonta egymás után végzett két pozitív Pap-teszt eredménye után írják elő. A 3. fokon a kezelést nőgyógyász-onkológusok végzik valamelyik műtéti technikával.
A méhnyak diszplázia műtéti kezelésének előírása előtt egy nőnek gyulladáscsökkentő terápiát kell végeznie, amelynek célja a fertőzés kórokozójának teljes megszüntetése. Néha ez elég ahhoz, hogy csökkentse a diszplázia méretét vagy teljes regresszióját.